^
Szalkai József Lepkészeti egyesület
Főoldalon » NAPPALI LEPKÉK (DIURNA) » Nymphalidae » Apaturinae » Apatura ilia


Apatura ilia

([Den. & Sch.], 1775) - kis színjátszólepke

Alapadatok

Repülési idő:
Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Sep Okt Nov Dec
Méret 50-65 mm.
Tápnövény: Polifág faj, hernyójának tápnövénye különböző fűz (Salix-) és nyár (Populus- ) fajok, különösen a rezgő nyár (Populus tremula), fekete nyár (Populus nigra) és a kecskefűz (Salix caprea).
Természetvédelmi státusz:   Védett faj
A Vörös Könyvben szereplő faj
Pénzben kifejezett értéke: 10 000 Ft
Hasonló faj(ok): Az Apatura metis kisebb, finomabb, áttetszőbb pikkelyzetű, halványabban irizál, valamint a hátsó szárnya szélesebb.
Faj leírása:

Elülső szárnya csúcs-irányban megnyúlt, a csúcs kihegyesedő és kissé ferdén lemetszett. Hátulsó szárnya a belső szöglet felé megnyúlt. Az elülső szárnyon a cu ér közelében lévő, hátulsóra cu2 és a belső ér között elhelyezkedő kis szemfolt a jellemző. Hátulsó szárnyán a fehér vagy sárga harántsáv a belső szegély felé elkeskenyedik, külső széle elmosódott, az m3 ér mentén nem, vagy csak alig ugrik ki. A belső szöglet szemfoltjának nagy fekete írisze van, olyakor kék pupillája is, a szegély mentén elhelyezkedő sárgásvörös foltok sávjában az egyes foltok nagyok, szögletesek. A fonákon a világos harántsáv a sejt alatt hegybe szalad ki, a szárnyakon a pikkelyzet sűrű, erősen fed és így a szárnyak nem áttetszőek. Magyarországon két alakja fordul elő: 1) sárgásbarna rajzolatú, alapszíne meleg barna, gyengén irizáló; 2) feketésbarna alapszínű, fehér rajzolatú, erősen irizáló. Elülső szárnyán a szemfolt kisebb, mint a nagy színjátszólepkén (Apatura iris), a fekete írisznek nincsen pupillája, a külső szegély a szárnyak legvilágosabb része. A hátulsó szárny fonákjának a színe a sárgászöldtől a világos kávébarnáig változik, a gyöngyfoltsor helyettesítő szalag halvány vagy éles. Az m3 és a cu erek között olykor erőteljes szemfoltok láthatóak benne. A hím irizál.

Európai–kelet-ázsiai diszjunkt („Sybilla”) faunaelem, fűz-nyár fogyasztó faj. Euroszibériai (bicentrikus) elterjedésű faj, amely hazánkban elsősorban hegy- és dombvidéken él, azonban az alföldi folyók menti fűz-nyár ligeterdőkben, bokorfüzesekben is előfordul.

Élőhelyei elsősorban liget- és láperdők; így a síkvidéken fűz- és nyárligetek, hegyvidéken pedig égerligetek. Hernyója polifág, tápnövénye különböző fűz (Salix spp.) és nyár (Populus spp.) fajok, különösen a rezgő nyár (Populus tremula), fekete nyár (Populus nigra) és a kecskefűz (Salix caprea). Síkvidéken többnyire a fehér nyár (Populus alba) és a fekete nyár (Populus nigra), kultúrterületeken a jegenyenyár (Populus nigra ’Italica’) is. Hűvösebb helyeken a rezgő nyár (Populus tremula). Az imágó (május közepétől) június közepétől augusztus közepéig (szeptember végéig) repülhet, a rajzási csúcs július elejére esik. A Vörös Könyvben potenciálisan veszélyeztetett fajként szerepel.

Szakirodalom




Képek

Természetfotó Imágó Pete Lárva Báb Tápnövény Élőhely Egyéb
Természetfotó
Imágó
Lárva