^
Szalkai József Lepkészeti egyesület
Főoldalon » NAPPALI LEPKÉK (DIURNA) » Lycaenidae » Polyommatinae » Polyommatus damon


Polyommatus damon

([Den. & Sch.], 1775) - csíkos boglárka

Alapadatok

Repülési idő:
Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Sep Okt Nov Dec
Méret 30-34 mm
Tápnövény: Onobrychis viciifolia
Természetvédelmi státusz:   Védett faj
A Vörös Könyvben szereplő faj
Pénzben kifejezett értéke: 100 000 Ft
Hasonló faj(ok): A bronzfényű sokpöttyösboglárka (P. ripartii) hátulsó szárnyfonákján ugyanilyen fehér csík látható, de hímje felül barna, és mind¬két ivar elülső szárnyainak fonákja barna.
Faj leírása:

Típuslelőhelye Bécs (Ausztria). Franciaországtól az Alpokon, a Kárpáto­kon és a Balkán-félsziget északi részén át Mongóliáig elterjedt,. Dél-Szibéria és a Ka­ukázus hegyvidékén az egyik leggyakoribb faj. Az Ibériai-félszigeten halo­ványabb testvérfaja, a P. noguerae honos. Kis-Ázsiában a sok-sok hozzá ha­sonló faj közül talán a P. wagneri áll a legközelebb hozzá. Az elülső szárny felső szegélyének hossza 15-17 mm. A hím szárnya ragyogó ultramarinkék, fekete erezettel és széles, fekete szegéllyel. A nőstény egyszínű barna. Az elülső szárny fonákja szürke, a hátulsóé bar­nás, hosszában fehér csík osztja meg. Nem változékony. Egyes nőstények hátulsó szár­nyának felszínén, a belső szöglet mellett kék szegélyfoltocska díszlik. Július első hetétől augusztus közepéig egyetlen nem­zedéke repül. Élőhelye: hegyi sztyepprétek, fölhagyott szőlők. A hí­mek „őrjáratozva" keresik a nőstényeket, amelyek igen keveset mozognak, többnyire a fűben ülnek, és csak délelőtt táplálkoznak. Nektárt szívogatni fő­ként lila virágú növényekre, elsősorbanimola fajokra (Centaurea) telepsze­nek. A nőstény petéit a hernyó tápnövényére, a takarmánybaltacim (Onobry­chis viciifolia) virágjaira és leveleire egyesével helyezi. A hernyók éjszaka táplálkoznak, megfigyelések szerint a Formica pratensis és a Lasius niger a leggyakoribb hangygazdájuk. Hazánkban jelenleg csak Budapest környékén ismert (Normafa – Harang-völgy), előfordulása a Cserhátban elképzelhető.

A faj hegyi sztyepréteken, felhagyott szőlőkben él, hazánkban már csak egyetlen populációja ismert a budapesti Normafánál (noha megítélésünk szerint cserháti tenyészése  sem kizárt), és az utóbbi években a normafai állomány egyedszáma is erőteljesen lecsökkent. A hímek „őrjáratozva” keresik a nőstényeket, melyek fűszálak végén üldögélnek, és meglehetősen keveset mozognak. A nőstény petéit a faj tápnövényére, a takarmánybaltacím (Onobrychis viciifolia) virágzatára és leveleire helyezi. Leggyakoribb hangyagazdája a Formica pratensis és a Lasius niger. Hazánkhoz legközelebb Szlovákiában, Horvátországban és Szerbiában ismertek populációi.

Szakirodalom




Képek

Természetfotó Imágó Pete Lárva Báb Tápnövény Élőhely Egyéb
Természetfotó
Imágó