^
Szalkai József Lepkészeti egyesület
Főoldalon » ÉJJELI LEPKÉK (HETEROCERA) » Sphingidae » Macroglossinae » Proserpinus proserpina


Proserpinus proserpina

(Pallas, 1772) - törpeszender

Alapadatok

Repülési idő:
Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Sep Okt Nov Dec
Méret 40-50 mm.
Tápnövény: Epilobium-, Lythrum-, Chamaenerion-, Oenothera- fajok.
Természetvédelmi státusz:   Védett faj
Az NBMR Programban szereplő faj
NATURA 2000-es faj
A Vörös Könyvben szereplő faj
A Berni Egyezmény hatálya alá tartozó faj
Pénzben kifejezett értéke: 50 000 Ft
Hasonló faj(ok): Nincs hasonló faj.
Faj leírása:

A Palearktikum déli felén elterjedt faj Magyarország erdősebb vidékein fordul elő. Az Alföld nagy részén hiányzik, viszont a Dunántúl déli részén, s helyen­ként másutt is, meglehetősen gyakori. 1 nemzedéke van, IV végétől VI közepéig repül. Alkonyati állat, már a kora szürkületben — sőt néha délutón is — aktivizá­lódik, s az erdőszegélyeken, patakpartokon, ligetekben gyors repüléssel látogatja a virágokat. A mesterséges fény, különösen a higanygőz lámpa fénye vonzza. A fé­nyen még a teljes besöitétedés elől 1. szokott megjelenni. Apró, zöld peléit egyenként helyezi a tápnövényre. Kifejlett hernyója barnásszürke, olykor zöld, homályos háti rajzolattal. Oldala világosabb, rajta 7 fekete ferde sáv van. Szarva helyén sárga, sötét közepű folt található. Nyáron füzike (Epilobium) és füzény (Lythrum) fajokon, valamint ligetszépén (Oenothera biennis) él. Talajrepedésekben bábozódik. Vörös­barna bábjának feje és potroha sötétebb színű. A báb telel át (= oenotherae DENIS & SCHIFFERMüLLER, 1775).

Euroszibériai faunaelem, altoherbosa (magaskórós) faj. A Palearktikum nyugati részében szélesen elterjedt, de mindenütt lokális. Magyarországon szórványosan mindenütt megtalálható, a sík- és dombvidékek egyes pontjain, kisebb vízfolyások mentén gyakoribb is lehet. Két fő élőhelytípusa ismeretes, amelyek egyben eltérő élőhelyigényű tápnövényeinek előfordulását is tükrözik. Az egyik fő élőhelytípus a sík- és dombvidéki vízfolyásokat és állóvizeket szegélyező magaskórós-bokorfüzes, ahol a hernyó tápnövényei füzike fajok (Epilobium); míg a másik élőhelye száraz, elgyomosodó bokros erdőszegélyek, parlagok, ahol hernyójának a parlagi ligetszépe (Oenothera biennis) a tápnövénye. A nemzetközi szakirodalom az Epilobium hirsutum, Epilobium angustifolium, Epilobium palustre, Epilobium rosmarinifolium, Epilobium montanum, Chamaenerion dodonaei és Lythrum salicaria fajokat említi még. Az imágók csak rövid ideig repülnek a szürkületi időszakban, egyrészt naplementekor, másrészt napfelkeltekor. A Nyírség déli részén szórványosan található faj. Mindig csak száraz élőhelyeken találkoztunk eddig ezzel a fajjal. VÉDETT. Az egyedeinek pénzben kifejezett értéke: 2000 Ft. Natura 2000-es faj, az élőhelyvédelmi irányelv IV. függelékében található (közösségi jelentőségű állatfaj). A Berni-egyezmény hatálya alá tartozik (II. függelék). A Vörös Könyvben potenciálisan veszélyeztetett fajként szerepel. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer maximális programjába ajánlott.

Szakirodalom




Goulet H.: Sphinx moths

Képek

Természetfotó Imágó Pete Lárva Báb Tápnövény Élőhely Egyéb
Természetfotó
Imágó